Hálidéj!

Eddig azt hittem, a wellness-medencéknél nincs nagyobb víz, de múlt héten kiderült, hogy VAN!

Az úgy volt, hogy Apukám és Anyukám elhatározták, hogy megmutatják nekem a "tenger"-t. Mondogatták is nekem, hogy megyünk a "tengerhez", meg hogy Ani (mármint én) uszikázni fog a "tenger"-ben, de fogalmam se volt, mi lehet az... Több bőröndnyi ruha, strandcucc, naptej, játék és egyéb ramaty bepakolása után autóba vágtuk magunkat és elindultunk a horvát "tenger"-partra. Velünk tartott Nagyi és Keke is, pedig állítólag ők már láttak ekkora vizet.  Apa és Anya minden évben eljönnek ide, mert nagyon szeretik a városka hangulatát. A tavalyi nyár miattam kimaradt, mivel fontos megszületnivalóm volt :)

5 óra zötykölődés után (amit persze a kis csapatból én bírtam a legjobban), megérkeztünk Rovinj városába. Pikk-pakk, potom 1 óra keresés után megtaláltuk a szálláshelyünket is, ami sem a térképen nem volt rajta (állítólag most épült az utca), se a GPS nem jelezte. Végül egy TOURIST AGENCY feliratú bódéban eligazítottak minket. Nos, becsekkoltunk az apartmanba, ami hatalmas volt: 130 négyzetméter járólapos tér! El tudjátok képzelni, hogy micsoda paradicsom ez egy mászó 1 évesnek (merthogy önállóan még nem megyek ám, csak kapaszkodva...)! Anya a potenciális veszélyforrásokat eltávolította, lásd virágcserép a földön, üvegváza a kandalló-párkányon, aztán előkerültek a bőröndből a játékaim. Körtvélyesi Julikáéknak ezúton üzenem, hogy WAYNE és JULIA kisautója remekül tud robogni a nappaliból az étkezőn át a konyhaszekrényig! A házban volt jakuzzi is, meg fedett medence és a teraszunkról láttuk a vizen ringatózó hajókat.

A "tenger"-t csak másnap láttam, de néhány fröcskölés és úszógumiról való sónyalogatás után elég is volt belőle. Picit hideg volt a víz, így inkább a strand sósvizű medencéjében éltem ki lubickolási és szörfözési vágyaimat. A szörfözés egyébként nálam abból áll, hogy az Apa által vásárolt Hello Kitty-s deszkámra felülök vagy hasalok, Apa pedig tol engem :) Nagyon vicces, próbáljátok ki!

Anyaék hal-kagyló-tintahal-rák zabálási mániája már az első napon kezdett beteges méreteket ölteni... Legyen elég annyi, hogy olyan szavakkal bővült a szókincsem 5 nap alatt, mint: calamari fritti, scampi, branzino, stb. Mellesleg annyi cicát még nem láttam egy helyen, mint a tengerparti éttermek székei között. Gondolom azért, mert evés közben le szoktam potyogtatni egy-két falatot. Bár otthon az étkezőasztal alatt még egy macskát sem láttam...

Reggelente Apával és Anyával elkirándultunk a pékségbe, ahol friss croissant-t és kiflit vettünk, aztán beültünk valamelyik helyi kis kávézóba. Egyik reggel Apa sirálykakiba könyökölt a székén, de a pincér bácsi letörölgette neki (gondolom egy már eleve sirálykakis ronggyal...).

Voltunk naponta gyümölcspiacon, ahol isteni barackot és fügét vettünk. Anyáék a halpiacon, is jártak, de Anya nagyon sajnálta az összekötözött ollójú homárokat, úgyhogy itt nem sok időt töltöttek. A bazárban vettünk nekem színes karkötőt és rózsaszín, Hello Kitty-s Crocs papucs-utánzatot, amit azóta sem lehet lerobbantani rólam. Sokszor kaptam fagyitölcsért is, valamiért mindig üresen, pedig Anyáéban mindig volt valami...

Egyik nap átugrottunk Porec városba, ahol még melegebb volt, mint Rovinjban, pedig este fél hatkor értünk oda. Cuki matrózruhát vettek nekem itt a szüleim, még a monogramomat is rárakatták kis csillogó kövecskékből. Anya szerint az árából a teljes H&M-es téli kollekciómat megvehettük volna, úgyhogy gyanítom, hogy matrózcuccban kell kihúznom a telet...

Egy dolgot sajnálok csak: nem láthattam, amint Apa egy jet-ski nevű járművel szelte a habokat, ugyanis én ezidő alatt alukáltam a hűvös szobában. Állítólag nagyon bátor volt, mert HATALMAS hullámok voltak, ő pedig NAGYON GYORSAN ment... Anya nem erősített meg mindezt, mert ez alkalommal nem ült be mitfahrernek.

Nos, így telt életem első külföldi utazása. Természetesen az élményeknek csak töredékét tudtam veletek itt megosztani, remélem mindenkinek lesz hasonlóban része idén nyáron! :)

  

Amúgy a nyaralás tök fárasztó...