Megjött a tél, úgyhogy nem nagyon voltunk sehol. Illetve de: a gyerekszobában, a hálószobában, a nappaliban, a konyhában, az előszobában. Voltam a pihenőszékemben, a játszószőnyegemen, Anya kezében, a nagy franciaágyban. Szóval egy csomó helyen.
Apa öreg lett. 30 éves /Anya csak mosolyog a bajsza alatt (hm, bajusz?!), mert ő már túl van ezen a drámai fordulaton/. Ennek örömére ma sütöttünk-főztünk Anyával, illetve inkább csak sütöttünk: meglepetés diótortát az ünnepeltnek. Mert szegény Apa nincs itthon, még a saját szülinapján is másoknak rendez bulit...:(
 |
| Sütök-főzök |
Na, de majd jövő héten! Állítólag lesz valami nagy zsúr, ahol minden Apaciról fog szólni, és ott lesznek a rokonok meg barátok, és esznek meg isznak, aztán gondolom megy mindenki aludni... ;) Persze az egész mulatság 7-kor kezdődik, amikor én már megfürödve, megszopizva alszom. Biztos csak véletlen! Azért megpróbálok észrevétlenül beosonni (ami nem tudom, hogy lesz kivitelezhető, tekintve hogy egyelőre maximum hátrafelé kúszom 10 centit), majd tudósítok nektek, hogy mit láttam.
Ajándékkal is készültem Apának: RAJZOLTAM! Látom magam előtt, ahogy kérdő arccal hitetlenkedve olvastok tovább. Igenis: RAJZOLTAM. Miközben készült a mű, Anya többízben röhögőgörcsöt kapott: azt mondta, olyan vagyok, mint az állatkerti kismajmok, akiknek a rajzait elárverezik. Haha! Én fogtam a filctollat, ő a papírt és ide-oda mozgattuk. Szerintem viszont nagyon jól sikerült életem első RAJZA. Most már be van keretezve és csomagolva, de ha Apa kibontotta, teszek fel róla fotót, megígérem. Addigra lehet, hogy fel is becsültetem. :P
 |
| Hosszú téli estéken olvasgatok... |
 |
| ... vagy vicceskedem |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése